Öt év börtön jogerősen kábítószer-kereskedelemért

A Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2019. szeptember hó 26. napján tartott nyilvános ülésen – részben megváltoztatva a Szekszárdi Járásbíróság elsőfokú ítéletét, leszállítva a büntetés mértékét – 5 év börtön fokozatú szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azt a hasonló bűncselekmények miatt már korábban büntetett, speciális bűnismétlőnek minősülő, harmincéves férfit, aki 2018. év eleje és 2018. augusztus 29-e közötti időben Tolnán és környékén kábítószernek, illetve új pszichoaktív anyagnak minősülő drogokkal kereskedett. A vádlott legkorábban a szabadságvesztés 2/3 részének letöltését, de legkevesebb 3 hónapot követően bocsátható feltételes szabadságra.

Az elsőfokú ítélet tényállása szerint az érzelmi élet labilitásával jellemezhető, a kórosság mértékét el nem érő személyiségzavarban, illetve pszichoaktív szerfüggőségben szenvedő vádlott a fent írt időszakban kábítószernek és új pszichoaktív anyagnak minősülő szerekkel kereskedett, amely cselekményeiből összesen minimum 346.500,- forint bevétele származott a fogyasztóktól. A vádlott egyrészt fűként megnevezve árusított növényi származékot, amely marihuánát tartalmazott. A marihuána kannabiszra jellemző kannabinoid vegyületeket, köztük Delta-9-THC-t tartalmazott. A vádlott által árult harmadik típusú anyag a kristály fantázianevű anyag volt, amely etil-hexedront tartalmazott. Az etil-hexedron a kábítószernek minősülő katonin-származékokkal kémiailag és hatását tekintve rokon vegyület. Az átadások a legtöbb esetben a vádlott tolnai lakóházában történtek, ott keresték fel a vádlottat a vevők.
A járásbíróság az előkészítő ülésen a cselekményét a váddal egyezően beismerő, a tárgyalásról lemondó vádlottat kábítószer-kereskedelem bűntettében és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért halmazati büntetésül 7 év börtön fokozatú szabadságvesztésre és 7 évi közügyektől eltiltásra ítélte, beszámítva a jogerősen kiszabott szabadságvesztésbe az általa előzetes fogvatartásban töltött időt, továbbá 346.500,- forint vagyonelkobzást rendelt el vele szemben.
Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott fellebbezést terjesztett elő a büntetés enyhítése végett.

A törvényszék a másodfokú eljárás során arra a megállapításra jutott, hogy az elsőfokú bíróság a büntetéskiszabás során maradéktalanul feltárta az enyhítő (részletes, bűnösségre is kiterjedő beismerés, megbánás, munkavállalási szándék, időmúlás, személyiségzavar, szerfüggőség) és súlyosító (speciális bűnismétlői minőség, fiatal kora ellenére jelentős kriminális múlt, eljárás alatti elkövetés, cselekményeinek rendszeres haszonszerzést célzó jellege) körülményeket, továbbá megfelelő büntetési nemet alkalmazott, ugyanakkor az enyhítő körülményeket nem kellő nyomatékkal értékelte, ekként a kiszabott szankció mértéke – figyelemmel az ilyen jellegű bűncselekmények elbírálása kapcsán érvényesülő büntetéskiszabási gyakorlatra - eltúlzottnak volt tekinthető. A törvényszék álláspontja szerint az egyéni megelőzést az enyhébb büntetés is hatékonyan és célravezetően biztosítja, egyben a generálprevenció érvényre juttatását is megfelelően szolgálja, így az elsőfokú ítéletben kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mértékét 7 évről 5 évre leszállította.