Elsőfokú ítélet született a „bátai gyilkossági” ügyben

A Szekszárdi Törvényszék 2020. szeptember 29-én első fokon ítéletet hirdetett a „bátai gyilkosságként” elhíresült büntetőügyben. A bíróság emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, ezért őt 11 év börtönbüntetésre és a közügyek gyakorlásától 10 évi eltiltásra ítélte.

A bíróság által megállapított tényállás szerint az egyedül élő vádlott és sértett egy utcában lakott Bátán, jó barátok voltak, gyakran együtt főztek, italoztak. A sértett egészségi állapota az elmúlt években megromlott, ezért a vádlott sokszor segített a ház körül a sértettnek, az ingatlanához még kulccsal is rendelkezett.

A vádlott 2018-ban ismerkedett meg későbbi barátnőjével, köztük szerelmi viszony alakult ki, majd a vádlott a barátnőt befogadta az otthonába. 2019. nyarán a vádlott és a barátnője között megromlott a kapcsolat, vitáik tettlegességbe torkollottak, ezért a barátnő arra kényszerült, hogy a vádlott házát holmijával együtt elhagyja. A vádlott barátnője a sértett hívására a vádlottól a sértett házába költözött, amit a vádlott nem tudott feldolgozni.

2019. október 17-én délelőtt, miután a vádlott volt barátnője elment dolgozni, a sértettet az otthonában felkereste a vádlott, akivel aznap több helyen is együtt italoztak. Az egész napos italozást követően 17 óra körül mindketten a vádlott otthonába távoztak, ahol még tovább ittak. Ennek során a vádlott erősen leittasodva, részben a barátnője elvesztése miatt érzett dühében, pontosabban meg nem állapítható közvetlen előzmények után, 2019. október 18. napján 8:00 óra előtt felkapta a nappaliban, a gázkonvektornak támasztott baltáját, és azzal a kanapé előtt álló sértettre támadt.

A vádlott a balta foki részével több nagy erejű ütést mért a sértett fejére, aki a földre esett, majd a földön fekvő sértett nyakát is többször megragadta. A sértett a bántalmazás következtében többrendbeli nyílt koponyacsonttörést és agyzúzódást szenvedett el, életét vesztette.

A vádlott a sértett holttestét az ingatlanán elrejtette oly módon, hogy testét a bejárati ajtón keresztül kihúzta az udvar hátsó részébe, ahol különböző elszáradt növényeket, az udvaron lévő téglarakásból téglát hordott rá, majd a későbbiekben a holttestet bevonszolta az ingatlana hátsó részén található egyik pincébe. A vádlott a sértett ruháit a holttest szállítására használt zöld szőnyeggel együtt bedobta az udvaron lévő 10 méter mély aknába, majd a nyomok eltüntetése érdekében a házban kitakarított, fertőtlenítős vízzel felmosott, a füves területen a földet felásta és átforgatta, valamint ismeretlen helyen elrejtette az elkövetéshez általa használt baltát is. A vádlott másnap mészhidrátot szórt a sértettre, majd a holttestet ismét elfedte elszáradt növényi törmelékkel és különböző, a pincében található lomokkal.

A sértettet a vádlott volt barátnője kezdte el keresni sikertelenül, végül a sértett holttestét 2019. október 25. napján találta meg a nyomozó hatóság.

A vádlott csak részben ismerte be a bűncselekményt, de érdemi védekezése megdőlt.

A bíróság a büntetés kiszabása során nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a büntetlen előéletét, részbeni beismerését, az általa tanúsított megbánást, valamint azt, hogy a vádlott anyagi jóvátétel - mint a sértetti hozzátartozó által viselt temetési költség – megfizetését helyezte kilátásba a sértett családja részére szabadulását követően. Súlyosító körülmény volt az ügyben, hogy a vádlott a sértett ittasságát kihasználva, a sértettnek esélyt sem hagyva, sérüléseivel magára hagyta.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség és a védő fenntartotta a három munkanap gondolkodási időt, a vádlott a tényállás egyes elemeit is vitatva a büntetés enyhítéséért fellebbezett.