Két év három hónap végrehajtandó fogház jogerősen halálos közúti balesetért

A másodfokon eljáró Szekszárdi Törvényszék a 2021. március hó 3. napján tartott nyilvános ülésen – helybenhagyva a Tamási Járásbíróság elsőfokú ítéletét – 2 év 3 hónap fogházbüntetésre és 4 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte azt a pécsi autóvezetőt, aki 2019 nyarán két ember halálát eredményező közúti balesetet okozott Nagykónyi község közelében a 61-es főúton. A vádlott legkorábban a szabadságvesztés 2/3 részének letöltését, de legkevesebb 3 hónapot követően bocsátható feltételes szabadságra.

Az elsőfokú ítélet tényállása szerint a negyvenes évei elején járó vádlott 2019. július 25. napján 12 óra 59 perc körüli időben, nappali, jó látási viszonyok között, kétirányú osztatlan forgalmi rendű, száraz, hibátlan állapotú, aszfalt burkolatú úttesten, közepes forgalmi viszonyok mellett a 61-es számú főúton, lakott területen kívüli útszakaszon Dombóvár irányából Nagykónyi irányába közlekedett az általa vezetett és tulajdonát képező Fiat Punto Cabrio típusú személygépkocsival.
Ennek során a főút 68 km + 407 méterszelvényében az „Előzni tilos!” jelzőtábla előtt megkezdte az előtte, vele azonos irányban haladó Renault Megane típusú személygépkocsi előzését. A vádlott személygépkocsijával az adott útszakaszra és járműtípusra megengedett 90 km/h sebességet meghaladó 111-122 km/h sebességgel haladt, azonban a megkezdett előzést az „Előzni tilos!” jelzőtábla előtt befejezni nem tudta, így az „Előzni tilos!” jelzőtáblát követő, menetiránya szerinti jobbra ívelő útkanyarulat kezdeténél – már az előzési tilalom hatálya alatt – tért vissza a menetiránya szerinti jobboldali forgalmi sávba. Emiatt a Fiat személygépkocsi az előzés befejezését követően átsodródott a menetiránya szerinti baloldali forgalmi sávba, ahol bal hátsó részével – 88-94 km/h-s sebességgel – nekiütközött a vele szemben szabályosan közlekedő, őt észlelő és az ütközés elkerülése érdekében fékező Mann típusú tehergépkocsiból és a hozzákapcsolt pótkocsiból álló járműszerelvény bal elejének.
Az ütközést követően a Fiat személygépkocsi hátulja megpördült és elejével a még mozgásban lévő járműszerelvény bal hátsó kerekének ütközött, majd az út elhagyását követően 360 fokos fordulatot tett és a menetiránya szerinti jobboldali útpadkára sodródva nyerte el nyugalmi helyzetét. A baleset abban az esetben lett volna elkerülhető, ha a vádlott az „Előzni tilos!” jelzőtábla hatálya alatt a megkezdett előzést már nem folytatja, továbbá a személygépkocsija sodródási nyoma kezdetén a sebessége nem több, mint a jobbra ívelő útkanyarulat biztonságos követéséhez szükséges 72-76 km/h.
A baleset következtében a Fiat személygépkocsi bal hátsó – biztonsági övet nem használó – utasa, a vádlott élettársa a nyitott utasterű személygépkocsiból kizuhant, és a jármű elé a füves útárokba esett, és súlyos sérüléseket, így többek között többszörös bordatörést, a bal tüdő alsó lebeny szakadását, roncsolódását, kétoldali mellűri és hasűri vérgyülemet, a lép és máj többszörös szakadását szenvedte el, halálának közvetlen oka a közlekedési baleset következtében elszenvedett tompa erőbehatások okozta heveny vérvesztéses shock volt. Az elszenvedett közlekedési baleset és a halálos eredmény között közvetlen okozati összefüggés állapítható meg.
A baleset következtében a Fiat személygépkocsi jobb hátsó – biztonsági övet nem használó – utasa a nyitott utasterű személygépkocsiból kirepült és teste a Fiat személygépkocsi mögött a füves útárokban nyerte el nyugalmi helyzetét. A sértett a baleset következtében többek között a baloldali nyílt darabos koponyatörést, a nyakszirtcsont és a koponyalap többszörös törését, az orrcsont és az arccsont kétoldali törését, a bal alkar orsócsont és a baloldali combcsont darabos törését, kétoldali sorozatbordatörést, kétoldali légmellett, a szív bal kamrájának hátsó fali zúzódását, a máj, a lép és a jobb vese állományának szakadását, az agyállomány szakadását és zúzódását szenvedte el. Halálának közvetlen oka a nyílt darabos koponya csonttörés, agyzúzódás és kétoldali bordatörések és többszörös csonttörések okozta sérüléses shock volt. Az elszenvedett közlekedési baleset és a halálos eredmény között közvetlen okozati összefüggés állapítható meg.
Megállapítható, hogy abban az esetben, ha a sértettek biztonsági öveiket rendeltetésszerűen használják, úgy a halálos kimenetellel járó sérüléseik nem jöttek volna létre, a hátsó ülésen helyet foglaló sértettek egyike sem szenvedett volna többszörös, életet veszélyeztető, vagy élettel össze nem egyeztethető sérülést, amelyek jelen esetben az ütközés hatására bekövetkezett helyelhagyás utáni nagy erejű talajhoz csapódás következtében jöttek létre.
A balesetet követően megállapítást nyert az is, hogy a Fiat személygépkocsi jobb hátsó biztonsági öve azért nem volt használható, mert a csatjának rögzítője korábban a hátsó üléstámla alá szorult.
A baleset következtében a Fiat Punto személygépkocsi jobb első – biztonsági övet használó – utasa nyolc napon elül gyógyuló könnyű, a vádlott nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérüléseket szenvedett.
A baleset azért következett be, mert a vádlott megszegte a KRESZ 34. § (1) bekezdés a.) pontjában és 34. § (8) bekezdés c.) pontjában, továbbá a KRESZ 25. § (1) bekezdésében írt rendelkezést, amelyek szerint előzni abban az esetben szabad, ha az előzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy – figyelemmel az előzni kívánó és a megelőzendő jármű sebessége közötti különbségre – az előzés a szembejövő forgalmat nem zavarja. Tilos előzni be nem látható útkanyarulatban, illetőleg bukkanóban, kivéve, ha az úttesten egyirányú forgalom van vagy záróvonal van felfestve és az előzés annak érintése nélkül végrehajtható. A járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni, figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.
Az elhunyt sértettek megszegték a KRESZ 48. §. (4) bekezdésében írt rendelkezést, a külön jogszabályban meghatározott olyan gépkocsiban, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan járműben, amelynek üléseit biztonsági övvel szerelték fel, az ülésen utazó személynek a biztonsági öv becsatolásával kell magát rögzíteni.

Az elsőfokú bíróság a bűncselekményt a váddal egyezően beismerő, a tárgyaláshoz való jogáról lemondó vádlottat halált okozó közúti baleset gondatlan okozásának vétségében mondta ki bűnösnek.
Az ítélet ellen a vádlott és védője a büntetés enyhítése, a szabadságvesztés tartamának csökkentése, végrehajtásának felfüggesztése, illetőleg a járművezetéstől eltiltás tartamának mérséklése végett, az ügyész a vádlott terhére, a fogházbüntetés és a közúti járművezetéstől eltiltása súlyosítása végett jelentett be fellebbezést.

A törvényszék a másodfokú eljárás során arra a megállapításra jutott, hogy az elsőfokú bíróság a büntetéskiszabás során maradéktalanul feltárta az enyhítő (büntetlen előéletű, kifogástalan életvezetésű vádlott, bűnösségre is kiterjedő beismerés, megbánás, továbbá azon sértett vonatkozásában sértetti közrehatás, aki - bár lehetősége lett volna rá – nem kapcsolta be a biztonsági övét) és súlyosító (vádlott által megvalósított többszörös közlekedési szabályszegés ténye, a cselekmény két ember halálát is eredményező következménye, két éven belüli közlekedési szabályszegések, az egyik sértett biztonsági öve a vádlott mulasztására visszavezethetően nem volt rendeltetésszerűen használható) körülményeket, azokat súlyuknak megfelelően értékelte, így az egyébként egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményért kiszabott, mértékében a büntetési középmértéktől (3 év) elmaradó, az ítélkezési gyakorlathoz is igazodó büntetés törvényesnek, az egyéni és társadalmi bűnmegelőzés elérése érdekében szükségesnek, egyben célravezetőnek tekintendő. Ennek megfelelően a törvényszék nem látott módot sem a büntetés súlyosítására, sem enyhítésére, így az elsőfokú döntés helybenhagyásáról határozott.
Az ítélet jogerős és végrehajtható.